Szorongás és félelem leküzdése

Szorongás. 

          Azt hiszem, amióta gyermek van, azóta a szorongás is létezik. Csak most mintha több lenne. Mintha egyre több gyermek,  és egyre többet szorongnának. Nem foghatjuk rá csak az iskolára, mert már az óvodában, sőt óvoda előtt elkezdődik. Talán az elfoglalt, türelmetlen vagy túl sokat váró szülők, vagy a TV, videó, internet hatása? Nálam okosabb emberek sem nagyon tudják. Ám egy biztos, ha van, az rossz, és tenni kell ellene valamit. De mit?

A legtöbbször már ott kezdődik a probléma, hogy nem tudni, mitől fél a gyermek. Az első feladat tehát ennek kiderítése. Végső esetben szakemberhez kell fordulni, de előtte érdemes egy két feltáró technikát kipróbálni otthon.

A rajzolás, bábozás, közös munka vagy sétálgatás alatti beszélgetések, sok mindenre fényt deríthetnek. Érdemes a gyerekekkel átbeszélni a lehetséges félelmek kimenetelét. Mi történhet legrosszabb esetben? Mi a legjobb esetben? És mi a legvalószínűbb variáció?

A közös mozgásos feladatok (futás, ugrálás, hintázás, labdázás, lufi fújás) nem csak több oxigénnel látja el a gyermeket, hanem felszabadultabban mer beszélni, könnyebben megnyílik.

Ha azt mondod a kicsidnek, hogy ne féljen, az nem segít. Ha viszont létrehozunk minden nap  „Szorongó perceket”, ami nagyjából 10-15 percig tart, az már igen. Kell csinálni egy „paradobozt”, abba bele lehet rakni minden félelmetes, rossz, bántó dogot (rajzban vagy írásban), végül bezárjuk, és búcsúzunk tőle, vagy akár el is égethetjük.

Iskolásoknak nagyon sokszor nagyon nagy az elvárásnak (szülői, iskolai) való megfelelés kényszere. Érdemes tehát velük a következőről beszélgetni: „Mi lesz, ha…?” kérdéstől a „Mi van most?” kérdésig. A kutatások szerint, segíthet, ha valakit ilyenkor  visszatérítünk a jelenbe. Vagyis nem kell azzal foglalkozni, mi lesz ha…, mi lenne ha… Csak a jelenre kell koncentrálni.

Nem tudom már hol olvastam, de nagyon teszik, és ki is próbáltam gyerekeken. A játék lényege, hogy mulatságos, de szinte megoldhatatlan feladatokat adok. Pl. integrálszámítást elsősnek, egy ház eltolást, vagy egy fa kidöntését, meg hasonlók. A gyerekek a játék kedvéért kipróbálják, jókat nevetünk közben, és arról beszélgetünk, hogy nem sikerült … és akkor mi van?