Játékos tanulás: Nagy utazók 1.


Barkácsolás:

Kishajók, kontinensek és szextánsok elődeinek készítése:
Közeledik az iskolakezdés. A hatodikos tananyag egy része, a nagy felfedező, utazókról szól. A most bemutatásra kerülő játékok, ennek a megkönnyítését szolgálják.
      Ahhoz, hogy eljátszhassuk, hogy mi vagyunk a nagy, felfedező utazók a középkorban, fel kell készülni. Egy csomó mindent kell barkácsolni (földrészek, hajók, mérőeszközök) és kutató munkát kell végezni. A mi esetünkben: kik voltak a leghíresebb felfedezők, mit fedeztek fel, és mikor. 
Felmerül a kérdés, régen hogyan mértek, tájékozódtak a hajósok, hisz a mai eszközökhöz még hasonlóval sem rendelkeztek, nem hogy számítógéppel meg GPS- szel.
Ezekről sokat lehet olvasni a neten (ha valakit érdekel), én csak két nagyon egyszerű, gyerekek által is elkészíthető eszközt mutatok be. Nyilván az eszköz egyszerűsége magában hordozza a pontatlanságot is, de ez nekünk nem számít, ki fogjuk próbálni.
Tehát mit is barkácsoltunk?
  1. Kamel: Erre az arabok egy falapot használtak, amelynek a közepében egy zsinór volt, melyre adott távolságokra csomókat helyeztek. A zsinórt az adott csomónál a szájba véve tudták a lap távolságát (ezáltal pedig nagyon durván, de az égitest magasságát) meghatározni. Nálunk a falapot kemény kartonpapír, azaz tojástartó tetejéből egy darab, helyettesíti. A madzagot egy gyufaszál segítségével rögzítettük. 
  2. Jákob pálcája: Felépítése egyszerű. Egy hosszú vízszintes rúdból, és egy azon elmozdítható, arra merőleges rövidebb rúdból áll (nálunk ez egy bot és egy lyukas kartonpapír). A pálcára (botra) én előre ráírtam a mérőszámokat, a tangenseket, hisz 7-10 éves gyerekek ezt még nem tudhatják. Valami magasságát a  pálcára írt tangens és a tárgytól lévő távolság szorzata adja. A távolságot úgy mérjük, hogy a gyermek  hatalmasakat lép, az nagyjából 1 méter, vagyis tíz lépés, 10 m.  A Jákob pálcája csak magasságot, vagy távolságot mért, ami a hajósoknak kevés. Így fejlesztették tovább és tovább, míg elkészült a kvadráns, ebből alakult ki a XVII. század elejétől az oktáns, végül a szextáns … de erről csak barkácsolás közben beszélgetünk.    
                    
  3. Kontinenseket rajzoltunk és vágtunk ki, alaklemez segítségével. 
  4. Kishajókat gyártottunk, tojástartó alsó búbjából. A vitorlát fogpiszkáló tartja, rajta a felfedező monogramja.
  5. A hat leghíresebb utazóról készítettem egy rövid leírást, és a neveiket is papírra vetettem. A gyerekek feladata lesz majd ezek összepárosítása. 

Most már minden eszközünk megvan, jöhet a játék … de ennek leírása a következő cikkemben lesz.


Megjegyzések

  1. Gratulálok! kíváncsi vagyok melyik órán /földrajz, technika? / fogják elkészíteni, ha a tanár rátalál erre és kedvet kap ezzel foglalkozni? Kitartásod csodálatos!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a kedves szavakat. Én ezzel a weblappal nem elsősorban a pedagógusokat céloztam meg, hanem a szülőket, főleg a nagyszülőket, esetleg a gyerekeket. Ha mégis iskolában csinálná valaki, akkor a napközire gondolnék. Persze tömbösített órákon - főleg szünetek (pl téli szünet) előtt és után - meglehetne csinálni, hisz érinti a matekot, földrajzot, technikát és elsősorban a történelmet. Szakkörökre még inkább alkalmas lehetne. Kutatómunka, barkácsolás, játék ... mi kell még?

      Törlés

Megjegyzés küldése