Iskolaérettség

Mit jelent iskolaérettnek lenni? 

A mai gyermekek 6-7 évesen kerülhetnek iskolába. A jelenlegi törvények, kicsit szigorúbban határozzák meg az iskolába lépés időpontját, kevésbé elnéző a lemaradókkal szemben, ezért nem árt, ha tudjuk, mit takar az „Iskolaérettség”, illetve hol tart gyermekünk. Ehhez adok egy kis útmutatást, néhány példát és pár tanácsot.

A vizsgálat lehet csoportos és egyéni

A csoportosnál egyszerre több gyereket hívnak be és ők együtt vesznek részt a „játékokban”, melynek időtartama 35-40 perc.

Ilyenkor a feladatuk általában:

·        emberalakot kell rajzolni,

·       előrajzolt szegélydísz mintákkal kell a lap szélét körbe rajzolni (ennek keretében általában először meg kell nevezni a formákat),

·    egy lapon látott köröket (labdákat) kell lemásolni vagy dobókockával végezve ezt a feladatot: annyi korongot kell kirakni, amennyit a dobókocka mutat,

·        két hasonló formáról kell eldönteni, hogy azonosak-e,

·        házat, fenyőt, asztalt ábrázoló rajzot kell lemásolni,

·        egy történetet mesélnek el a gyereknek, azt kell folytatni, vagy véleményezni.

·  végül a gyerekek szabadon játszhatnak. Ekkor figyelik meg gyermeked társakhoz való alkalmazkodását, társas viselkedését, konfliktus megoldását, tárgyakhoz való viszonyát.

A most bemutatásra kerülő iskolaérettségi tesztsort óvónő szakértők készítették. Az eredeti az alábbi helyen található: http://papasmamasmagazin.hu/gyerek/gyerek-3-6-ev/gyerekfejlodes-2/iskolarettsgi-teszt

Az alábbi 30 kérdés megválaszolásával leellenőrizheted, hogy iskolaérett lenne-e már az óvodás gyermeked!

Iskolaérettségi teszt óvodás gyerekeknek

Az alábbi kérdések megválaszolásával megfigyelhető, érett-e gyermek az iskolára.

1.Eléri-e gyermekem a 120-130 centiméteres magasságot és a 20-22 kilót? A kisebb termetű gyermek gyakran fáradékonyabb társainál.

2.Elindult-e a fogváltás? Ez a csontosodás megindulását jelzi, és az ülő- és állóképességgel van szoros összefüggésben.

3.Tud-e gyermek önállóan cipőt kötni? Ennek hiánya a gyengébb kézügyességre és téri tájékozódásra utalhat.

4.Jó-e gyermekem ceruzafogása? Az ehhez szükséges izmokat a csontosodási folyamat kezdete előtt, sok gyurmázással lehet erősíteni.

5.Összerendezett-e gyermekem elemi mozgása? A kúszás, mászás, lábujjon– sarkon–talpélen való járás, a szökdelés pontos kivitelezése elengedhetetlen az írás- és olvasástanuláshoz.

6.Jó a gyermekem egyensúlyérzéke? Ez a fejlett idegrendszerre utal, melynek hiánya figyelem- és magatartászavart okoz. Gyakoroljuk a vonalon járást, a járdaszegélyen járást, a pincérkedést tálcával.

7.Fejlett a vállöv, a könyök és a csukló finom mozgása? Ez a szépírás alapja, mely talicskázással, kobrázással, függeszkedéssel, később fűzéssel és ujjtornával fejleszthető.

8.Tudja-e szinkronban és egymástól függetlenül irányítani végtagjait? Ez az azonos majd ellentétes kéz-láb emeléssel, masírozással, ellentétes térdráütéssel, indiánjárással, láb köröz – kéz tapsol gyakorlatokkal fejleszthető.

9.Meg tudja-e nevezni testrészeit? Mivel a legbiztosabb pont a saját testünk, ezért ha ez bizonytalan minden azzá válik.

10.Kialakult dominanciákkal rendelkezik-e? Vagyis például mindig ugyan azt a kezét használja-e rajzolás vagy evés közben?

11.Koordinált-e a szemmozgása? Nehezítő tényező a sok tv és számítógép használat. Szemtorna lehet a fej elmozdulása nélkül: szemmozgatás jobbra, balra, le, föl, rézsútosan.

12.El tudja-e különíteni a jobb és bal irányokat?

13.Helyesen használja-e a névutókat (alatt, fölött, mögött, stb.)? Képes-e adott mozdulatokat, illetve alakokat térben (például építés) és síkban (például rajz) leutánozni?

14.Képes-e mozgássorozatok elvégzésére (például: taps- lépés- guggolás, gyöngyfűzés), illetve rajzminták követésére?

15.Képes-e irány követésére? Itt szintén eleinte nagy mozgásban, később finom mozgásban, majd papíron.

16.Megfelelő-e a szem-kéz koordinációja? Ezt például célba dobás során figyelhetjük meg.

17.Biztosan különbözteti-e meg az alakot a háttértől? Mi van a képen hátrébb, mi előrébb? Egymásra rajzolt tárgyak elkülönítésénél fontos.

18.Felismeri-e az azonos alakokat, színeket, nagyságokat, mennyiségeket? Például különböző színű és nagyságú kockák válogatása.

19.Az azonosságon túl felismeri-e a különbözőségeket?

20.Különböző hangokat meg tudja-e különböztetni egymástól? Például azonos hangzású szavakat:kéz- kész, mind- mint.

21.Felismeri-e a rész-egész viszonyát? Például kis részleteket megkeresni az egészen belül.

22.Megy-e a szétszedés és újra összerakás gyakorlata?

23.Képes-e az egyik érzékszerv-csatornán nyert információt másik csatornára átfordítani? Például mesét lerajzolni.

24.Képes-e magát árnyaltan kifejezni? Van-e türelme másokat meghallgatni? Tud-e kérdezni? Ezeket a sok mesehallgatás, verstanulás és beszélgetés fejleszti.

25.Be tud-e fejezni önállóan egy elkezdett történetet?

26.El tudja-e helyezni magát időben és társadalmi környezetében? Ismeri-e az évszakokat, napszakokat, napok változását?

27.Tud-e szabályok szerint viselkedni a mindennapi életben és a játékban egyaránt?

28.Tűri-e a kudarcot?

29.Bizalommal fordul-e a felnőttek felé? Elfogadja-e őket?
30.Játszik-e a közösségben?

Iskola-éretlen gyerek jellemzői

• Zavarba lehet hozni olyan utasításokkal, amelyekben irányok szerepelnek
• Nehezen tartja be a játékszabályokat (társasjáték , közös játék).
• Nem képes annyit lépni a társasjáték mezőin, ahányat dobott (számfogalom).
• 1-10-ig nem igazodik el a számok világában (5-ös számkörben számlálás).
• A hét napjait nem tudja meghatározni, ha konkrétan kérdezzük, szerda után mi következik, vasárnap előtt melyik nap van.
• Keveri az évszakok sorrendjét.
• Keveset beszél, mondatai kuszák, gondolatait nehezen közli.
• Túl sokat beszél, beszédfegyelme nincs, közbeszól, türelmetlen, állandóan visszakérdez.
• Saját adatait nem ismeri (név, cím, szülő neve, kor).
• Figyelmét nem köti le 15–20 percig egy tevékenység, ami nem tv vagy számítógép.
• Testi felépítése gyengébb, erőtlen, nem szeret mozogni.
• Kortársaival nehezen teremt kapcsolatot, alkalmazkodni nehezen tud, a szülőtől való elválás sokszor problémás.
• Ceruzafogása nem jó, nem szeret vizuális tevékenységeket végezni.
• Vonalvezetése görcsös, nem tartja be a megbeszélt vonalhatárokat.
• Rajzai kezdetlegesebbek, mint kortársaié.
• Nehezen jegyez meg memoritereket (verseket, rövid szöveget).
• Hosszabb ideig alig tud egy helyben, viszonylag mozdulatlanul ülni és figyelni.
• Nem önálló, egyedül keveset foglalja el magát  (szülők teljesen kiszolgálják).
• Amit elkezd, sokszor félbehagyja, nem fejezi be.
• Konfliktusmegoldása, kudarc elviselés , akarati fejlettsége, kitartása , monotónia-tűrése nem optimális.
• Játéka kapkodó, mindenre egyszerre figyel
• Feladattudata fejletlen, belső késztetése még nem alakult ki
• Akaratával nem birkózik meg, még ritkán tudja azt úgy irányítani, hogy más fontosabb dolognak alárendelje azt.