Földön van, de nem szemét 2.


Tündérfalva csigaházból. 

Nemrégiben a gyerekekkel a kertben „dolgoztunk” és rengeteg, szép csigaházat találtunk. Ez adta az ötletet, hogy egy kis díszítéssel, egy kis festéssel még szebbé varázsolhatjuk. Lehet dísz, vagy lehet játék, esetleg egy mese kelléke.
Az összegyűjtött csigaházakat kívül, belül domestos -os vízzel kimostam (körömkefével lesúroltam) aztán hagytam megszáradni.
A díszítés legegyszerűbb módja, ha egyszerűen (már nem használt) körömlakkal akármilyen mintákat festünk rá: pl. bepöttyözzük vagy csíkosra festjük. Ennél egy árnyalattal már nehezebb, ha ecsettel, akrilfestékkel festünk rá mintát. 

Szobai dísznek
A csigaházat csak szép tisztára lemostam, majd száradás után hajlakkal lefújtam, hogy kis csillogása legyen. Egy befőttesüveg fedelébe gyurmaragasztóval könnyen rögzíthető, úgy hogy a nyílassa felfelé álljon. Ebbe rakjuk ugyanis a kis gyökeres virágot, mondjuk egy pipitért. Több virággal töltött csigaházból, némi kiegészítőkkel, szép kompozíciót lehet összeállítani, mely éke lehet egy asztalnak vagy polcnak. 

Tündérfalva
Ez egy gyerekeknek szóló kompozíció, ezért egy verses mese is tartozik hozzá, de a közös meseszövés még jobb.
Hogy hogyan készül?
Egy vékony kőlapra vizes földet teszünk és dombot építünk belőle. Erre kerül a kertből kiszedett moha, illetve ilyen - olyan apró virágok, „fák”.

Végül jöhetnek a tündérek. Szirom tündér nagyon szép, a gyerekek általában kedvelik, csak nagyon rövid életűek. 

Neki pl. szulák virág a szoknyája, és lóherevirág a feje. Ennél kevésbé szép, de időt állóbb a tojástartó szoknyás, pipitér fejű tündér Ha pedig a feje egy gyöngyszem, az az örökkévalóságnak szól. 

                A mesterek: 


Tündérfalva
Mesét mondok nektek, jól figyeljetek!
Varázslatos világba viszlek, örvendjetek!
Erdőszélén, kistisztáson, egy domboldalon,
Hol a fű zöld, van egy tündéri birodalom.

Ott laknak a tündérkék évezredek óta,
Gyönyörű szép csigaházban, mely elég aprócska.
A házteteje tuli-piros, az oldala pedig sárga,
Ilyen hát a mesebeli tündér-lakta csigaháza.

Történt egyszer, nagyon- nagyon régen,
Hogy fergeteges szél, óriási vihar volt a vidéken.
A vihart a gonosz, csúf Boszi-banya okozta,
A fákat kidöntötte, a házakat összetörte sorra.

Bosszút akart állni a csúf, ronda boszorka,
Mert nem engedték építkezni csigaház városukba.
A tündérkék azt mondták, itt csak csigaház lehet,
A boszi kőházat akart, ezért mondtak neki nemet.

De szerencsére jött Süsü, a jóságos sárkány,
Messzire zavarta boszit, és ellátta a baját csúnyán.
Majd segített a házakat szépen felállítani,
A kis falut, Tündérfalvát újjáépíteni.

Hálások volta Sziromtündérek nagyon, nagyon,
Süsüt megvendégelték és kérték, hogy maradjon.
Ám a sárkány visszatért hazájába, de megígérte,
Ő mindig itt lesz, ha szükség lesz a segítségre.

Azóta is boldogan élnek Tündérfalva szép lakói.
Piros tetős, sárga faló házikójukat érdemes lefotózni.
Menj el, kérlek, egyszer arra, látogasd meg őket!
Mert a falu és lakói megmelengetnek minden szívet.  

Nekem ezt a mesét egyszer Süsü mesélte.
Sziasztok olvasók! Itt a vége, fuss el véle!
Hát, ha nem hiszed, csak járj utána,
Tündérfalva története ennyi volt csupán mára!

Megjegyzések