Ősemberes

Kint, de árnyékban. 

Használjuk ki, hogy jó idő van. Kint is lehet barkácsolni, sőt, szinte minden adott, egy kis „építkezéshez”. Kavicsok, kövek, termések, virágok, botok, homok, föld, … csupa kincs. Nem szívesen ismételgetem magamat, de minden kéznél van és ingyen.

Egyszer már csináltunk egy „Tündérkertet”, most padig egy „ősember-tanyát”. A technika, az alapanyagok hasonlók, ám e közben kicsit tanulhatunk is. Annál is inkább, mert állítólag az új tantervből kimarad az őskor.

Csináltunk egy barlangot, hisz az ősemberek ott éltek. Hogy hogyan? Egy műanyag flakon keskenyebbik felét levágtuk, a szélesebbiket pedig beraktuk a homokba. Kis földet raktunk rá, majd a tetejére kis apró köveket. A környezetét a gyerekek mohával rakták ki. 

Egy másik barlang, fatuskókból készült. Hogy otthonosabb legyen, még asztalt és székeket is csináltak, pontosabban kisebb és nagyobb köveket raktak ki asztalnak és széknek.

A létra valóságos remekmű lett. Kisebb és nagyobb botocskákat kötöztek össze rafiával. 

Végül elkészültek az ősemberek. Ez egy bot, amire egy kis papírmasé (bolti) golyó lett erősítve egy gombostűvel. A fején műszőrme darabka, a testén kis zokni darab van. A keze zsenilia drót.

Aztán már csak össze kellett rakni, és kész volt az ős-falu.