Harmadikos környezetismeret.
A kisiskolás korú gyerekek többnyire érdeklődéssel fordulnak az élő és élettelen környezet felé. Erre az érdeklődésre alapozva kell biztosítani számukra a megismerés, a felfedezés örömét, elsősorban a megfigyelés módszerével.
A sok témakörön belül most a vízkörforgását és a felszíniformákat (hegy, hegység, domb, dombság, völgy, medence, síkság), valamint a felszíni vizek fajtáit (ér, patak, csermely, folyó, tó, tenger) vizsgálgattuk. Pontosabban lemodelleztük, amolyan harmadikos szinten. Elővettünk egy ív világoskék kartont. Úgy osztottuk és hajtottuk három részre, hogyha a két szélsőt behajtjuk, az pont középen találkozzon.
Ezzel a módszerrel négy felületet kaptunk. Az egyiken a vizek, a másikon a folyó vizek találkozása az álló vízzel, a negyediken a víz korforgása és a felszíni formák. Mindegyik megnevezéséhez kis kártyák tartoznak, melyeket a végén a megfelelő helyre fel kellett ragasztani. Középen még egy forgatható mutatót is raktunk, hogy a víz körforgása követhető legyen. Rá a képeket filctollal készítettük.
A következő szöveget (nem szó szerint) a harmadikos tantervből vettem: A környezetismeret tanításának legfontosabb célja a 3. évfolyamon azoknak a képességeknek a fejlesztése melyek környezetük megismeréséhez és a felsőbb évfolyamokon a természettudományos tárgyak tanulásához szükségesek. Ezért biztosítani kell, hogy a tanulók cselekvő tapasztalatszerzését és nem biológiai, földrajzi, kémiai, fizikai ismereteket szerezzenek. A tanulási folyamat során tehát az ismeretszerző módszerek elsajátítása a fő cél: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés, kísérletezés. A megfigyelés során a lényeges jellemzőit kell kiemelni a lényegtelenek közül. A tanulók a leírás alkalmazásával szóban, rajzban, írásban rögzítik tapasztalataikat. Az összehasonlítás vezet el a lényeges jegyek kiemelésén túl az összefüggések meglátásához, az ugyanabba a fogalmi csoportba tartozó jellemzők megismeréséhez. Ha a tanulók felismerik az azonos és különböző tulajdonságokat, képessé válnak a megfigyelt jellemzők rendezésére, csoportosítására. Egyszerű kísérletek végzésével készítik elő a későbbi természettudományos kísérletezést, mely a legmagasabb szintű természettudományos megismerési módszer. A mérések metodikájának megtanítása a matematika tantárgyra, 2. osztályra helyeződik át. Az összehasonlítás, csoportosítás, rendezés, mérés a matematikai készségfejlesztést is segíti, a leírás módszerével fejleszthetők a kommunikációs képességek is.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése