Anyák napjára készülve.
Isten az anyákat azért teremtett, mert ő maga nem lehet ott mindenhol személyesen – mondja egy régi közmondás. És valóban! Egy anya, mit meg nem tenne a gyermekéért?!
Az
anyai szeretetet mindenki ismeri, akár gyermek, akár fiatal vagy bármilyen idős
felnőtt. Van minden évben az a bizonyos egy nap, az anyák napja, amikor talán
egy pillanatra elgondolkodunk ezen, vagy megpróbálunk köszönetet mondani, bár
tudjuk, hogy egy-két szó, pár szál virág közel sem viszonozza azt a sok jót és
fáradságot, amit édesanyánktól kapunk, kaptunk. És van, aki még ezt sem tudja
megtenni – mint pl. én – mert az én édesanyám már rég a csillagok közt van.
A
vírusra való tekintettel a „Virtuális jelmezbál”, a „Kokárdakészítő verseny” és
a húsvéti „Nyuszi szépségverseny” után, meghirdetem anyák napjára a „Virágkészítő versenyt” valamennyi
anyukáját, nagymamáját szerető gyermeknek.
Most hozzátok szólok, Kedves Gyerekek! Próbáljatok édesanyátoknak, nagymamátoknak köszönetet mondani egy, vagy pár szál virággal, vagy akár egy csokorral. Ne ijedjetek meg, nagyon könnyű! A legegyszerűbb, ha kimész a kertbe, vagy elmész egy árokpartra vagy mezőre, és szedsz egy csokrot. Ha ezt lefényképezed, már is nevezhetsz a versenyre. Ha rossz idő van, akkor rajzolj, fess, vagy barkácsolj virágot. Lehet papírból kivágással, hajtogatással, lehet textilből kivágással, varrással, horgolással, lehet tojástartóból, kavicsból, flakonból … és a lehetőségeknek se szeri, se száma. Én is készítettem ilyen videókat.
Vigyázz! Ha most nevezel a versenyre, nem elég a saját nevedet megírni! A mostani oklevélhez kell majd, hogy ki kapja (anyukád, vagy nagymamád neve).
Mondjunk közösen köszönetet az édesanyáknak!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése