A szalvéta

Kell, vagy nem?

A szalvéta az asztal megterítése során ugyanolyan fontos tartozék, mint az abrosz vagy az evőeszközök. A legtöbb vendég azonnal észlelik a hiányát, mert nem csak az asztali dekorációt teszi teljessé, hanem praktikussága is megkérdőjelezhetetlen.

A szalvéta használata csak évszázadokra nyúlik vissza, mivel régen egyszerűen lenyaldosták vagy a hajukba törölték az ujjaikat az emberek egy-egy lakoma után. A későbbiekben tálakban mosták meg a kezeiket, és az abroszt használták a víz letörlésére. Nagyjából a XV. század derekán kezdett a szalvéta elterjedni, természetesen akkor még vászonból készül, és csak úri hóbortnak tekintették. 

Egyszerű étkezésnél, például munkaebédnél használhatunk papírszalvétát, vacsoránál és díszétkezésnél azonban damasztszalvétával kell terítenünk. A szalvéta mindig a teríték bal oldalán helyezzük el úgy, hogy vagy a zsemletányérra vagy közvetlenül az abroszra tesszük. Bár vannak kivételek. A díszesen hajtogatott szalvéták sokat dobnak az ünnepi asztal képén, mégis rendszerint elfelejtjük kihasználni ezt a látványos elemét a terítéknek. Hát én nem! Én szívesen elbíbelődök 10-12 szalvéta hajtogatásával, az adott ünnepek megfelelően. Pl. Karácsonykor fenyő alakúra, húsvétkor nyuszi alakúra, név vagy szülinapokon virág alakúra hajtogatom a szalvétát. No, és persze a szín is számít! 

A szalvéta azonban nem összekeverendő az asztalkendővel.  Annak ugyanis az a szerepe, hogy felfogja a kenyérmorzsákat, hogy ezek étkezés közben ne a vendég ölébe vagy a földre hulljanak és nagyobb.  Az asztalkendő mindig textil, a szalvéta lehet papír is, textil is. Természetbarátoknak mindig textil.

Most azonban papírszalvétát mutatok be, ami Valentin napra, szülinapra, vagy névnapra ajánlok, hisz egy szál virágot adok.

Kell hozzá szívószál, tojástartó és persze a szalvéta. 

Készítése:

• Levágjuk a tojástartó belső, csúcsos részét,
• a négy részt, négy szirommá alakítjuk bevágással,
• ezeket befestjük zöldre.
• A szívószál egyik végét két oldalról bevágjuk,
• ebbe tesszük az összehajtogatott szalvétát,
• feltekerjük a szívószállal,
• végül ráhúzzuk a „tojástartó csészeleveleit”.

Mindez helyezhető egy vázába (ahonnan mindenki kedvére választ egy színt) vagy a vendég tányérjára, vagy a tányérok közé. Használata egyszerű: egy laza mozdulattal kihúzzok a tartójából, és kész.