Szólások, közmondások

 Közmondásos játékot készítettünk.


Miért? Egyrészt: mert ismerete és használata szebbé, változatosabbá, színesebbé teszi beszédünket, írásainkat, másrész: 3. osztálytól 8. osztályig megtalálható az iskolai tananyagban, sőt, része a gimnáziumi felvételinek. Okos ember holtig tanul!

Bár – mint mondtam – a tananyagban gyakran előfordul, és a meséimben szívesen használom, az élő nyelvből, mintha kihalófélben lenne. Ennek elsősorban abban látom okát, hogy már a szülők (akitől a gyermek tanulhatna) sem használják a hétköznapi beszédükben. Ráadásul a sok kütyü használat és rohanó életmód miatt, az emberek egyre kevesebbet beszélnek. Az iskolákban is egyre több az írásos feleltetés és a teszt, a szóbeli felelés helyett. Már történelemből, sőt olyat is hallottam, hogy énekből és testnevelésből is írásban történt a számonkérés.

Ha nincs ló, szamár is jó. Szóval a világot megváltoztatni nem tudom, de ajánlok két játékot. Mert én bizony, a mai napig szívesen használom beszédemben, írásaimban, számtalan előnyeit kihasználva. Amit Jancsi megtanult, János sem felejti.  

Az egyik játék nem új, mindenki ismeri. Társaság, család, de legalább 4 ember kell hozzá, így 2 csapatra oszthatók. Az egyik szólásokat, közmondásokat tartalmazó kártyát húz, és elmutogatja, a másik társaság pedig megpróbálja kitalálni. Nagyon vicces tud lenni. Aztán cserélik a szerepeket.

A másik játékhoz kártyákat kell csinálni. A „Word, beszúrás, táblázat” segítségével egy-egy lapra 3x6 -os táblázatot csináltam. Egy-egy sor első négyszögébe képet tettem, a másodikba szólást, vagy közmondást, a harmadikba a jelentését írtam. A képeket megbeszélés után a gyerekek is készíthetik, már ebből is sokat tanulnak.

Majd a lapot soronként szétvágtam, ezt követően a sorokat is úgy, hogy a képet levágtam, a maradék kettőt pedig összeragasztottam.

Így kaptam a rajzos képecskét, és egy olyat, amelynek az egyik oldalán egy közmondás, vagy szólás van, a másik felén pedig az értelmezése.

Mindezeknek készítettem egy tetszetős tároló dobozkát.

Aztán jöhet a játék. Első nekifutásra javaslom, hogy közösen keressük ki a párokat, és a nehezebbeket beszéljük meg. Pl Közös lónak túrós a háta, vagy Több is veszett Mohácsnál stb.

1. játék: A játékvezetőnél vannak a képek, az összes többi lap kiterítve a többi játékosnak. A játékvető elmondja, hogy van nála egy kép, amin ez, meg az van (nem a közmondást, vagy szólást!) A többiek ezek után keresik a párját, vagyis azt, hogy melyik szólásról van szó.

2. játék A játékosok egyik fele megkapja a képeket, a másik fele a szöveget. Akiknél a szöveg van, felolvassák az értelmezést, a másik csapatnak meg kell mondani, mi a szólás vagy közmondás, és hozzá kell rakni a képet. Nem időre és nem versenyre megy!

3. játék: Egyenlő arányban kapnak a csapatok képeket és szólásokat, amelyik csapat előbb párosítja, az győzött.

4. játék, ha valaki egyedül van. Egyszerűen párosítja a képet a szöveggel. Az értelmezés segít. 


Megjegyzések