A négy gyertya.
Nem régiben olvastam ezt a mesét a neten, ami annyira megtetszett, hogy úgy gondoltam, itt a helye az én weblapomon is. Ezzel a mesével kívánok kellemes, szép és meghitt „várakozást” a közelgő karácsonyhoz és kedvet a további karácsonyi történetekhez.
A négy gyertya
Egyszer
volt, hol nem volt, volt egyszer négy szép gyertya.
- ÉN VAGYOK A BÉKE! – mondta az első
gyertya – de az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem, el fogok
aludni.
A második gyertya így folytatta:
- ÉN VAGYOK A HIT! Sajnos az emberek
fölöslegesnek tartanak. Nincs értelme tovább égnem.
A következő pillanatban egy enyhre
fuvallat kioltotta a kis gyertya lángját.
Szomorúan így szólt a harmadik gyertya:
- ÉN A SZERETET VAGYOK! Alig, alig van már
erőm tovább égni! Az emberek nem törődnek velem, semmibe vesznek. Nem is
tudják, hogy milyen nagy szükségük lenne rám. Erre a harmadik lángocska is kialudt.
Hirtelen belépett egy gyermek. Amikor
meglátta a három kialudt gyertyát felkiáltott:
- De hát mi történt? Miért nem égnek a
lángocskák?
Elkeseredésében hirtelen sírva fakadt.
Ekkor megszólalt a negyedik gyertya:
- Ne félj! Amíg nekem van lángom, újra meg
tudjuk gyújtani a többi gyertyát. ÉN VAGYOK A REMÉNY!
A gyermek szeme felragyogott, megragadta a
még égő gyertyát, s lángjával új életre keltette a többit.
Boldogan lobogott, világított a négy kis
lángocska, és a kisfiúnak felszáradtak a könnyei.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése