Mézeskalács bábú.
Vagyis annak tűnő, kartonpapírból készült karácsonyi dísz. Azért így is édesek, bár ez természetesen nem ehető.
Karácsonykor nagy hagyománya van a mézeskalács, illetve mézes puszedli gyártásának. Egyesek ilyenkor fantasztikus dolgokat gyártanak: házikót síkban és térben, angyalkákat, kiscsizmát, karácsonyfát, karácsonyfadíszt, harangot, hóembert stb.
Én egyik évben ilyen tésztából készítettem el az ehető társasjátékot, így lett a Ki nevet a végén –ből, Ki ehet a végén?
A mézeskalács, illetve puszedli jellemző alkotó eleme a méz,
mely hosszú időn át pótolhatatlan édesítőszer volt, így megbecsülése a belőle készített
tésztára is átment. Ezért jelentőséget, helyenként misztikus erőt is
tulajdonítottak neki. Az ókori görögök a halott szájába is mézeskalácsot
tettek, hogy ezzel engesztelhesse ki Cerberust, az alvilág mogorva őrét.
Feljegyezték, hogy Püthagorasz nem élő állatot, hanem állatformájú
mézeskalácsot áldozott az isteneknek. Hazánkban már az aquincumi ásatásoknál is
találtak több mézeskalács sütésre használt égetett cserépformát.
A méz drágasága miatt, csak ünnepi alkalmakkor készítettek
belőle süteményt. Az 1200-as évektől kolostorokban alkottak vallásos tárgyú
figurákat, életképeket. Pár száz évvel később, német és
osztrák hatásra, nálunk is elengedhetetlen kelléke lett a karácsonyi
hangulatnak.
Önmagában a sütemény is nagyon karácsonyi, fűszeres illata és íze mennyei. Ám a
készítése is kellemes készülődés az ünnepre, hiszen a gyerekekkel együtt készíthetjük
és díszíthetjük a süteményt. Arról nem is beszélve, hogy a
gyakran zord téli estéken a sütőből áradó finom illatok felmelegítik, és
kellemes illattal árasztják el az egész házat. Noha a tésztát a sok méz miatt
nehéz összegyúrni, az elkészült, édes-fűszeres sütemény mind látványában, mind
ízében kárpótol minket fáradozásainkért. Érdemes az ünnep előtt néhány héttel
elkészíteni, csak arra kell vigyázni, nehogy idejekorán elfogyjon. A neten
rengeteg recept (hagyományos és modern) található, olvasható, sőt videók
mutatják a készítését.
Én most mégsem sütésre, hanem barkácsolásra hívok mindenkit. A mi bábúink ugyanis papírból készültek és festéssel váltak díszessé. Az igazi, ami sütve van, az ilyen:
a mienk pedig ilyen:
Egy hatalmas doboz négy oldalát használtam fel e célra. Ebből a legnehezebb, a kivágás, amit én sniccerrel tettem.
Minden egyebet, már egy 5-6 éves is meg tud tenni. Megrajzolni, kifesteni szinte gyerekjáték. A doboz alapszíne nagyon hasonlít a mézeskalács színéhez, tehát azzal nincs gond. A fehér cukormázas díszítést pedig fehér akril festékkel oldottuk meg.
Hogy hogyan sikerült, az itt látható:
És hogy mi lett a sorsa? Hát udvari dekoráció!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése