Nélkülük nincs élet!

 Méhecskék, darazsak.

Sok egyéb kis hasznos rovarra gondolok, a BEPOZÁS VILÁGNAPJÁN. Ez az ünnep, csak 2018 óta létezik, de egyre többen emlékeznek meg róla, és egyre több rendezvény szerveződik köré.

A beporzók napjának szellemisége annyiban különbözik a méhek napjától (április 30.) illetve a méhek világnapjától (május 20.), hogy a mérsékelt égövben sem csak a háziméhre koncentrál, hanem minden beporzó szervezetre, hazánkban elsősorban rovarokra. A világon azonban sok madár és denevér által megporzott virág, illetve növény létezik, őrájuk is kiterjed a figyelem. Ezeknek is szerepe van abban, hogy Magyarországon trópusi dísznövények, déligyümölcsök, egzotikus fűszerek kaphatók. Általánosságban a termesztett növények kétharmadát, élelmiszereink egyharmadát köszönhetjük nekik.

A javaslat mögött – miszerint kell egy ilyen világnap – a rovarvilág és a beporzást végző állatkák világszerte történő pusztulása, és annak orvoslása, illetve a lakossági cselekvésből származó környezeti nevelési lehetősége áll. A pusztulás legfőbb okai a nagyüzemi, iparosodott mezőgazdaság (élőhelyek eltűnése, feldarabolódása, vegyszerhasználat) és a klímaváltozás, tehát globális és ipari léptékű változások. Mégis, ilyen körülmények közepette is egyszerű, lakossági módszerekkel a beporzó rovarok védelmében, életlehetőségeinek javításában jelentős lépések tehetők.

Ha betartjuk a következőket, rögtön sokat tettünk azért, hogy minél több méhecske segíthesse a kertünk növényeit.

• Virágzás idején, ha lehetséges, ne permetezzünk!
• Soha ne permetezzünk virágzó gyümölcsfát rovarirtóval!
• Ha mégis permetezünk, jelentsük azt előre, hogy a közeli méhészek be tudják fogni előtte a méheket!
• Ne nyírjuk hetente a füvet. Ha kéthetente nyírjuk csak le, az máris óriási segítség a méheknek, hiszen akkor a fű közötti virágokból is össze tudják gyűjteni a virágport.
• A méhek minden virágot kedvelnek, de ha a számukra legkedvesebbeket megtalálják a kertünkben, akkor egészen biztosan gyakoribb vendégek lesznek nálunk. Kedvenceik közé tartozik a levendula, a sáfrány, a kasvirág, a szellőrózsa, a tátika, a napraforgó, a gyűszűvirág, a lilaakác, az orgona, a mézontófű.
• Gondoskodjunk az itatásukról is. Ehhez egy lapos, nem meredek tálat tegyünk ki nekik, amelyben rendszeresen cseréljük a vizet. Mélyet nem szabad, mert abba bele tudnak fulladni.
• Telepítsünk a kertbe méhhoteleket. Ehhez elég egy fadarab, amelybe lyukakat fúrunk. Így itt tudnak fejlődni a lárváik, és ők maguk is meg tudnak benne pihenni. Különböző méretű lyukakat fúrjunk a fába, és haránt irányba, hogy az esővíz ne juthasson be. A felület sima legyen, hogy ne sérüljenek meg a rovarok. Meleg és védett helyen helyezzük el a kertben.