Gombi, a mi szuper kutyánk.
Kutyák napja alkalmából bemutatom Gombit, aki
nem csak házőrző, munkakutya, társ, de – ahogy a képen is láthatjátok – még
autót is tud szerelni. Ezenkívül megvigasztalja, aki szomorú, mindenkit
türelmesen végig hallgat és még virágot is visz annak, akinek szülinapja van. 
Kutyasors
Ha láttatok már édes, aranyos, imádnivaló, bolyhos kiskutyát, hát ez az! Hatalmas két nagy érzelem-dús fekete szemmel, melyek szeretetről, ragaszkodásról, huncutságról árulkodnak. Nem véletlen, hogy a gazdija egyszer azt mondta, hogy Ő a C10. Ez azt jelenti, hogy a cukiság faktor tízes skáláján, tízet ér.
Szóval
C10, azaz Gombi, teljes nevén Vitéz Bogyaházi Gombolyda, a világ
legszeretnivalóbb kiskutyája. Pumi. Aki mellesleg, állítólag munkakutya.
Munkában is nagyon jó, csak még nem volt alkalma ezt bizonyítani. Pontosabban,
párszor már terelt birkákat, de azt csak úgy- mond hobbiként.
Viszont
valóságos olimpikon. Ha családban versenyfutó bajnokság lenne, biztosan ő vinné
el a pálmát. Sprintelésben a legjobb. Usain Bolt kismiska hozzá képest. És ki
tudja közületek a testmagasságának az ötszörösét megugrani? Mert Gombi simán
megteszi.
Szuper
kutyus, de azért néha, néha próbára teszi az ember türelmét.
A
következő eset Balatonfenyvesen történt. Kerítés kijavítva, kapu bezárva,
eledel és ital kitéve, vagyis a gazdik nyugodtan mehetnek a strandra – gondolták
a gazdik, de Gombi nem.
A
kutyus egy ideig nézelődött, tépelődött, aztán úgy döntött, hogy ő is kimegy a
partra.
-Engem itt hagytak, pedig én is szeretek
napozni és pancsolni. Utánuk megyek.
A gondos javítgatások ellenére, némi
keresgélés után, talált a kis huncut egy rést a kerítésen. Elindult.
-Hű,
de sok ember van itt! Hogy fogom
megtalálni az enyémeket? Sebaj! Kitartás! Megyek a szagok után. Hm, egyre
jobban érzem. Ááá, már látom is őket! Futás! Vau! Vau! Itt vagyok! Örültök?
Persze, hogy örülnek, már fel is ugrott mind a kettő. Jól van, most jön a
játék. Fogócskázzunk! Na, fogjatok meg, ha tudtok! Ej, suta emberek, ha nem
hagyom magom, sosem fognak meg, de hát legyen egy kis örömük, meg egyébként is
ölbe akarok menni. Na, jó, itt vagyok! Fölvehettek! Imádom, mikor ölelgetnek.
De most mi bajuk? Megkerestem őket, fogócskáztam velük, hagytam, hogy ölbe
vegyenek, és most meg mérgeskednek? Kiabálnak? Velem?
Olyan okos vagyok, de az embereket sosem fogom megérteni. Ez van! Kutyasors.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése