Az 1848/49-es szabadságharc emlékére

Márc. 15.

Igazi jeles nap! Elgondolkodtattok-e már azon, hogy miért van az, hogy nincs olyan nagy város de kis falu sem, ahol ne lenne Kossuth, Széchenyi, vagy Petőfi utca, vagy tér? Mert szerintem, ez történelmünk legjelesebb időszaka volt. Erre emlékezve és ünnepelve, a dicsőséges tavaszi hadjárat alapján készítettem egy társasjátékot, melynek ötletét egy kedves ismerősöm, Marika adta.

A tavaszi hadjárat azért jó ötlet, mert azon tényleg van mit ünnepelni. 1949. 04.02-26-ig csupa siker, csupa öröm (már ahhoz képest, hogy harcról van szó)! Igaz, kicsit csaltam, mert az eléje vettem még az egri haditerv készítést, a végére meg Buda felszabadítását, amik nem tartoznak ebbe az időszakba, de a sikersorozatba igen.

A játék részei: társasjáték játszó felülete, kis álló zászlók, 12 fehér, 12 piros 24 zöld kártya, dobókocka, bábuk.

A kártyák: A fehér kártyákon évszámok vannak, és segítségül a város neve is, hogy könnyebb legyen párosítani. A piros kártyákon az esemény megnevezése és a helye látható. Zöldből kétszerannyi van, mint a többiből, mert az egyiken szabadságharcos férfiak, a másikon nők vannak. Hogy ugyanolyan hosszú legyen mint a többi színű kártya, ezért ezeket felébe lehet hajtani, és úgy kitenni, Ha jól rakta valaki ki, egy nemzetiszínű zászlót kap. Akinek sikerül a Kártya-zászlót kirakni, az kitűzhet egy kis zászlót a nagy zászló által megadott helyre: pl: Váci csata, Vác, vagy is Vác melletti piros pontra helyezzük a kis zászlót. 

Zászlók: A tavaszi hadjárat nyolc történelmi helye került megjelölésre, ide kell majd kitűzni a zászlókat. Vác, Isaszeg, Eger, Hatvan, Buda, Tápióbicske, Komárom, Nagysalló. Papírból készült, gombostűre lett ragasztva, és egy radírdarabon áll.

Játékfelület: A térképet a netről másoltam, a helyeket, a városneveket térkép szerint berajzoltam. A tavaszi hadjárat helyei a főszereplők, így azok hangsúlyosabban szerepelnek. A táblán az akkori térkép látható, ahogy szokták nevezni, a „Nagy Magyarország”, ám a valóságnak megfelelően, a nemzetiségek (horvátok, szerbek) megjelölésével, hisz ennek a nem megfelelő kezelése sok bajt eredményezett. Körülötte a négyzetek, a lépegetés felületei.

Dobókocka és báb: bármilyen lehet, más játéktól kölcsönözhető, nincs különösebb szerepe.

Játék menete: A játékosok felváltva dobnak, a starttól indulva annyit lépnek amennyit a kocka mutat. Körbe- körbe kell haladni, amíg a kis zászlók a helyükre nem kerülnek. Ha kokárdára lép, az jó, ezért húzhat egyet a kártyákból. Ha viszont Haynaura lép az rossz, egyszer kimarad a dobásból. A kártyák között vannak „hamis kártyák” is, vagyis olyanok, amiknek a tavaszi hadjárathoz semmi köze, ezt vissza kell tenni a pakliba. Pl. Mátyás király, 1222, Honfoglalás stb. Az győz, aki több zászlót tud kitenni. A játék addig tart, amig el nem fogynak a kis zászlók.