„H” mint Húsvétvasárnap

HÚSVÉT 

Húsvétvasárnap a kedvenc ünnepem, írta Adrian Plass. Nekem is … az egyik, mert többnyire jó idő van, süt a nap, összejön a család, finomakat eszünk, vidámak vagyunk, és ünnepeljük az újjászületést.

Kevés olyan ünnepünk van, amelyek történetének, kialakulásának annyi összetevője és szimbóluma lenne, mint a húsvétnak. Ez nem véletlen, hiszen húsvétkor emlékezik a keresztény világ Jézus kereszthalálára és csodálatos feltámadására, aki a hit szerint megváltotta az emberiség bűneit, és egy új, örök élet reményét adta. Ugyanakkor a tavaszi nap-éj egyelőség is erre az időszakra esik: március 21. a csillagászati tavasz beköszönte, amikor az éjjelek rövidebbé válnak a nappaloknál, és a telet felváltja a tavasz – vagyis feltámad a természet is. A természeti népek ezt már a kereszténység előtt is fergeteges pogány termékenységi ünnepekkel köszöntöttek A tavasz érkezése szintén a feltámadás, az újjászületés szimbolikus eleme, a természet megújulása pedig reménnyel töltötte el az embereket.

A tavaszi nap-éj egyenlőség örömünnepe és a húsvét ideje eredetileg egybeesett, ezért 325-ben az első niceai zsinat a keresztény húsvétot a március 21-ét követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről évre változó, a húsvét úgynevezett mozgó ünnep lett: az idén április 7-től 10-ig tart.

A zsidó vallásban a húsvétnak megfelelő pészah időben korábban kialakult zsidó vallási ünnep, amellyel a nép egyiptomi fogságból való szabadulására emlékeznek. A keresztény húsvét ideje a zsidó pészahhal ritkán esik egybe, bár néha ez is előfordul, mint pl. az idén, hisz most április 5-13 között ünneplik.

Végül, nem elhanyagolható örömforrás húsvétkor – főleg a gyerekek miatt – az ajándékozás. A képen átható négy nagy „nyuszi-tojás” lényegében négy táska, amely az unokáim ajándékait tartalmazták egyik évben. Hogy hogyan készült?

Íme: http://www.modernnagyi.hu/2020/04/husvet.html