Gyermeknapra

Minyontól az ugrálóvárig.

Amikor kicsi voltam (több mint 60 éve) abból állt a gyermeknap, hogy kivittek bennünket a parkba és kaptunk egy minyont. Most meg azt látom a neten, hogy iskolák, óvodák, falvak, könyvtárak, néha a szülők micsoda parádés műsort, programot nyújtanak a kicsiknek, ami jól is van.

A világban1920 óta, Magyarországon 1950 óta ünnepeljük a gyermekeket. Mi változott? Az ünneplés biztosan, feltehetőleg a nap népszerűsége is, de a gyerekek nem. Mindig, most is imádnivalók, édesek, néha rakoncátlanok, kíváncsiak, hol szomorúak, többnyire vidámak. És mindegyikben van valahol, valami tehetség. Csak a felnőttek a hibásak, ha ezt nem találják meg! Az egyik szépen énekel, a másik ügyesen rajzól, a harmadik kiválóan sportol stb, stb. És akkor még nem beszéltünk a mosolyukról a simogatásukról, a huncut kedveskedő tekintetükről, amivel bármelyik levesz bennünket a lábunkról.

A gyermekeket köszöntve, készítettem egy egyszerű felmérést. Megkérdeztem rengeteg szülőt, nagyszülőt, hogy gyermekik, unokáik mit csinálnak szívesen, és persze ugyanerről a gyerekeket is. Biztosan azt hiszitek, hogy a számítógép és  telefon volt az első helyen. Hát nem! Nyilván akkor nyúlnak ehhez, ha nincs jobb. A legtöbben a rajzot, a festést és legózást mondták, de szóba jött a lovaglás, tánc, éneklés, bunki építés, társasjáték, foci, sarazás, bicajozás, kirándulás, fürdés, pancsolás, mesenézés, gyurmázás, vagy a valamire felmászás, valaminek az építése, a zenélés és végül de nem utolsósorban, amit még szeretnek: a nagymama főztjét enni. A legfontosabbat ki ne felejtsem! A kislányok szeretik utánozni példaképüket, az édesanyjukat, legalábbis felvenni  ruhájukat, illetve a cipőjüket, esetleg kipróbálni a sminkkészletüket. 

Szinte ugyanezeket csináltuk mi is annakidején. Jó, nem volt ennyi színes ceruzánk, filctollunk meg egyáltalán nem, de bottal rajzoltunk a földre, vagy tégladarabbal a járdára, nem volt mindenkinek bicaja, de kölcsönadtuk egymásnak, nem volt 8-10 társasjátékunk, de csináltunk magunknak, vagy volt a barátunknak, úgy is közös játék a legjobb. A sározásban, fáramászásban és a bunki építésében viszont verhetetlenek voltunk.  

No, és úgy látom, nem csak szeretnek, tudnak is rajzolni és festeni a mai gyerekek. A képen Levi, Lilla, Koni és Timi munkáit láthatjátok. 



Megjegyzések