Márton-napja 2.

Ludas dolgok.

November 11-i Márton naphoz hozzátartoznak a libák. Jobb híján mi nem enni fogjuk, hanem játszani. Két ludas társasjátékot mutatok be. Az egyiket én találtam ki, Fazekas Mihály meséje alapján, a másik egy már létező, 15. századi játék.

Ludak és a róka 1. játék: Ez a játék rendkívül népszerű volt a 15. század előttről egészen a 19. századig. 

Játékosok száma: 2

Kellékek: Egy „Róka és Ludak tábla” (lásd fent) 17 egyforma színű bábú (ludak), és egy különböző (a Róka)

Kezdés: A táblára az illusztráció szerint felrakjuk a libákat (a sötét pontok jelzik őket) aztán felrakjuk a rókát is (őt bármely üres helyre rakhatjuk) 

A játék:

A róka mozdul először, akármerre (vízszintesen, függőlegesen, átlósan) mozdulhat egy mezőt.

A ludak egyenesen vagy átlósan haladhatnak egy lépést, de csakis előrefelé. A ludakkal lévő játékos csak egy bábut mozgathat egy körben.

A róka úgy foghat el ludakat, hogy átugrik felettük. Ha a róka odaért egy lúdhoz, és ha a lúd rókával ellentétes oldalán üres hely van, akkor a róka átugorhatja a ludat, kiejtve őt ezzel a játékból. Ha ezután a mozdulat után a róka olyan helyre került, hogy át tud ugorni még egy ludat, akkor ezt megteheti, egészen addig amíg ki nem fogy az ilyen lehetőségekből a körön belül. Az átugrás mehet minden irányba (függőlegesen vízszintesen és átlósan is)

Játék vége:

Ha a Ludak olyan helyzetbe hozzák a rókát, hogy nem tud mozogni semerre sem, akkor ők győztek. A róka nyer, ha már annyi ludat kapott el, hogy a maradék ne tudja őt csapdába ejteni, vagy ha minden liba átért a pálya túloldalára és így nem tudják a rókát tovább üldözni (mert ugye a ludak nem mehetnek visszafele).

Lúdas Matyi, 2.játék

A mese rövid története: Volt egyszer egy öregasszony és annak egy siheder fia, Matyi. Csendesen és szegényen éldegéltek. Matyi elvitte az anyja által nevelt libákat eladni a vásárra. Döbrögi szemet vetett a gyönyörű ludakra, de nem akart érte rendesen fizetni. Végül, Döbrögi ötven botütéssel fizet, ezért Matyi megfogadja, hogy Háromszor visszaadja. Döbrögi új kastélyt építtet. Matyi ácsnak adja ki magát, és elmennek az erdőbe. Egy nagy fához hozzáköti az urat, jól megveri, és elveszi tőle a ludak árát. Döbrögi a veréstől ágynak esik, Matyi orvosnak adja ki magát. Mindenkit elküldi gyógyfüvekért, így egyedül maradnak a beteggel, akit másodszor is jól megver, és újra elveszi tőle a ludak árát. Matyi egy fiatal sihederrel megbeszéli, hogy amikor Döbrögi hintója megérkezik a vásárba, pattanjon lóra és kiáltsa, hogy ő a Ludas Matyi. Mindenki utána ered, ezalatt Matyi harmadszor is jól elveri Döbrögit, és elveszi még egyszer a ludak árát. Hősünk tehát megfizette az "adósságát". Ők gazdagok lettek, Döbrögi pedig jó útra tért.

A mese (hisz én állandóan nevelni és tanítani akarok) képekkel együtt, rajt van a játéktáblán. A táblán körbe-körbe található, a menetelés helye, ahol a bábok mennek, és mindegyiken van egy betű. A Ludas Matyi és Fazekas Mihály betűi. Megtévesztésül néha 1-1 másik betű is van.

A játékhoz kell egy üres dobókocka.  A kockára következőket írjuk alkoholos filctollal: U, A, I, E, Á és Msh. (mássalhangzó).

 Végül, vannak kisméretű jutalom lapok. Aki megnyeri a játékot, kap egyet ebből, vagyis megkapja az Aranytoll díjat.

 Bábú akármi lehet. Nálam radírdarabok. Tartozik még a játékhoz egy rakás betű, papírból kivágva: U, A, I, E, Á, L, D, S, M, T, Y, F, Z, K H.

Játék menete:

• A játékosok felváltva dobnak.
• Mindegy, hogy honnan indul, hogy hova érkezik, és hogy hányszor járja körbe a mezőt.  
• Amilyen betűt dob, arra a mezőre kell lépni és kap egy olyan betűt: U, A, I, E, Á, L, D, S, M, T, Y, F, Z, K H.
• A cél, hogy ki tudja maga elé tenni: FAZEKAS MIHÁLY LUDAS MATYI.
• Ha másodszor, vagy harmadszor is ugyanazt a betűt dobja, akkor nem mozdul és nem kap betűt.
• Az győz, aki legelőször kirakja a négy szót.
• Aki először kirakja, megkapja az „Aranytoll” díjat.