Déryné Széppataki Róza
színésznő, a patikárius lánya Jászberényben csodálkozott a világra, 1793. december 23-án. Amikor felsírt és kinyitotta szemét, éppen karácsony szent este volt, a keresztények születésnapot ünnepeltek a templomban. A születés ideje talán azt is jelenti, hogy Róza különleges küldetéssel érkezett a világ. Ez a küldetés arról szólt, hogy tegye jobbá az életünket azzal a kivételes adottságával, ami kiemelte őt az alakuló színtársulatok világából.
Bizonyára
sokan ismeritek Szigligeti Ede Liliomfi című, könnyfakasztóan kacagtató
vígjátékát, melyet megtekintve bepillanthattak a magyar színészet XIX. század
eleji hőskorába, amikor még alig léteztek magyar színházak. Thália papjai és
papnői gyakorta vándoroltak városról városra, s többször is fészerekben,
kocsmákban, sőt istállókban léptek fel, alkalmi színpadokon. Pedig művészetük
az anyanyelvű kultúra fejlesztéséért, terjesztéséért folytatott harc egyik
legfontosabb eszköze volt, s nagy részt vállaltak a reformkor szellemi
pezsgésében. Méltán lehetünk büszkék a korszak nagy magyar színészeire és
színésznőire, köztük első jelentős primadonnánkra, Déryné Széppataki Rózára.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése