Játék az ünnephez.
Az előző bejegyzésem szomorúra, elkeseredettre sikerült, ezért most megpróbálok optimistább lenni. Mi erre a legjobb megoldás? A játék. Játszani nem csak a gyerekeknek kell. Sőt!
A kultúra komoly dolog,
de ez nem jelenti azt, hogy nem bolondozhatunk, nem játszhatunk.
A játék készítésénél azt
gondoltam át, egyrészt, hogy mi tartozik a kultúra fogalmába, másrészt, hogy
gyerekek (unokáim) is játszhassák, illetve alkotásában részt tudjanak venni.
Kultúra részei leegyszerűsítve: Nyelv és Kommunikáció (nyelvhasználat,
írás, kommunikációs stílusok), Művészet és Zene (festészet, szobrászat, zene,
színház, irodalom, film, tánc), Vallás és Hitrendszer, Szokások és Hagyományok,
Életstílus és Életmód (emberek mindennapi életmódja, étkezési szokások,
öltözködése), Tudás és Tudomány, Technológia és Innováció, Érzelmek és Mentális
Egészség szokások, Gazdaság és Foglalkoztatás, Politika és társadalmi normák.
És
most még jobban leegyszerűsítem, és a játékomban csak a zene, irodalom,
képzőművészet, tudomány, étkezési szokások területeket használom (így is elég
nagy falat), és csak a mi nemzetünkre nézve, hisz nem mindegy, hogy egy kínai,
egy finn, vagy egy indián kultúrájáról beszélünk. Vagyis:
- zene,
- irodalom,
- képzőművészet,
- tudomány,
- étkezési szokások
Mi
legyen az a közös pont, aminél valamennyit megnézhetjük? Az ünnepek:
- nemzeti ünnep, 48-as szab. harc, március 15.
- a munka ünnepe, május 1.
- húsvét, Jézus feltámadása, változó, általában április,
- karácsony, Jézus születése, december 25, 26.
- szilveszter, december 31.
Bár egy kultúrával
kapcsolatos játékot mutatok be, de ebben inkább a közös gondolkodás, a kreativitás,
a barkácsolás, a beszélgetés, esetleg a vita, az érvelés kap szerepet. Hisz
csak ha a kultúra egy kis morzsájára, az irodalomra gondolunk, annak is millió
szála lehet, attól függően, hogy mely országokra, mely időkre, mely területekre
gondolunk. Viszont, minden korosztály találhat magának egy-egy morzsát. Mindenki
elmondhatja, melyiket miért tartja fontosnak. Pl. az irodalomban a gyermeknek
vagy a felnőtteknek szólót, a verset, a novellát, a regényt , az írókat, a
költőket, az egyszerűbb vagy bonyolultabb témájút, a valós, vagy a képzelt
világot bemutató történeteket stb.
Aztán választunk és
döntünk. Mi öt területet választottunk, de már bánom, hogy legalább nem nyolcat.
A korongot is egyszerűbb lett volna 8 részre osztani.
A játék:
Készítünk 2 nagyobb és 2 kisebb korongot. Egy papírcsíkot, és kell még egy alap, ami legalább olyan nagy legyen, hogy a 2 nagyobb korong elférjen úgy, hogy távolság lesz köztük.
Öt részre osztjuk (ha 5 területet választottunk) és különböző színűekre színezzük, ugyanígy a papírcsíkkal. (A színezést egy óvodás is meg tudja tenni)
Megtervezzük a témákat,
géppel, vagy kézzel megírjuk, kivágjuk és a megfelelő körcikkbe ragasztjuk. 
Egy-egy miltonkapoccsal a két-két kört összefogjuk, és úgy az alaplapra rögzítjük, hogy közé férjen a hosszú csík, melyen az események, illetve az ünnepek nevei szerepelnek.
A hosszú, középső csíkot a lap hátulján lazán összefogjuk, úgy hogy fel-le mozgatható legyen. Bár összeerősítettük, forgatható a ké-két korong, és csúsztatható középen a csík.
Cél, hogy adott ünnephez megtaláljuk (odatekerjük) a hozzáillő nevet és témát. Pl. A munka ünnepe, május 1. vagy a 48-as szab. harc. március 15.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése