Az első focikapu

Mire jó egy faág?

Sok mindenre. Lehet vele fűteni, rajzolni, gyümölcsöt leverni, faragni, íjat nyilat és dárdát csinálni, és persze focikaput. A gyermek elő focikapuját!

Hogy is történt mindez? Nem régiben, óriási szelek voltak, rengeteg ág letört, leeset, vagy meghasadt, amit le kellett vágni. Így leltem egy egészen furcsa, nem kis ágra, ami nem akart a rakásban eldőlni, az csak állni akart. Már láttam benne a kaput.

Tekintve, hogy van egy egészen kicsi unokám és fiú, mindjárt az jutott az eszembe, ez jó lesz neki, első focikapunak. A kiálló ágakat, amennyire lehetett levágtam. Nem akartam, hogy a durva kéreg, vagy az ágcsonkok megsértsék a kezét (mert az ugye nem működik, hogy nem nyúlhat hozzá), ezért egy régi szoknyám anyagágól csíkokat vágtam, és azzal betekertem. Hogy kicsit szebb legyen, és hogy rögzítsem a textil burkolatot, piros szigetelőszalaggal is körbetekertem. 

Aztán jöhet a játék. Pillanatok alatt megtanulta, hogy cél az, hogy a labda a kapu alatt átguruljon. Ha pedig átgurult, feltett kézzel hangosan kiabáltuk (mint a reklámban): Góóóóól! Megcsináltuk! Hát megcsináltuk!