K, mint karácsony, karácsonyfa,
keresztény, Kisjézus. Mióta van karácsonyfa? És miért fenyő? Vajon kiknél, mely országokban divat? Vagy csak nálunk? Mivel díszítették régen és mivel ma? Ezekre és hasonló kérdésekre adok választ az alábbiakban.
A KARÁCSONYFA ALAPJA: A FENYŐ A karácsonyfák hagyományosan fenyőfából készülnek – de vajon honnan ered ez a szokás? Miért nem mindenhol a helyben termő, bőséges számban elérhető fafajtákat (például nálunk a tölgyet vagy a bükköt) használjuk e célra? A válasz a régi kultúrák hagyományaiban rejlik.
Rengeteg
régészeti lelet bizonyítja, hogy az örökzöld növényeket számos kultúra
tisztelte – a germán, a római, az egyiptomi és a kelta népek körében is nagy
tiszteletnek örvendtek, mint a tavasz eljövetelének hírnökei, az élet és a
túlélés szimbólumai. Az ókori népek decemberben, a téli napforduló idején
ünnepelték különféle formában a napisten születésnapját, aki a rómaiak
vallásában a perzsa eredetű Mithrász volt. A mítoszok szerint Mithrász, a
felkelő nap és a világosság istene december 25-én született, születésének
napját pedig feldíszített örökzöld ágakkal köszöntötték az ókori római lakosok.
Később, a kereszténység államvallássá válásakor, ünnepét összevonták Jézus
születésének napjával, hogy így bírják a pogányokat tömeges átkeresztelkedére.
Ennek
ellenére feljegyzések tanúskodnak arról, hogy a korai keresztények egyenesen
megvetették azt, aki otthonát a tél derekán örökzöldekkel díszítette, mert a
szokást a pogányok hitvilágához kapcsolták. Szépen lassan aztán egybeolvadt a
két ünnep és azok szokásrendszerei, de egészen a középkorig kellett arra várni,
hogy az örökzöld ágaktól eljussunk a fenyőfa-állításig.
AZ ELSŐ KARÁCSONYFA: LUTHER MÁRTON TALÁLMÁNYA? Sajnos nem tudjuk, ki állította fel az első karácsonyfát. Néhány forrás szerint a karácsonyfa-állítás eredete egy népszerű középkori szokás, mely szerint egy ifjú életet kellett feláldozni ilyenkor azzal, hogy egy fiatal fát kivágtak – utalva ezzel Krisztus mártíromságára. Nagy valószínűség szerint ez a szokás forrt össze a régi pogány hagyománnyal azáltal, hogy a fiatal fát a fenyők közül választották ki. Mások szerint a szokást nem más vezette be, mint a protestáns vallás atyja, Luther Márton, amikor gyermekeinek akart kedveskedni. Azt mindenesetre biztosan tudjuk, hogy már a 15. század végén állítottak karácsonyfát – elsősorban Németországban.
A KARÁCSONYFA DÍSZEI Az első karácsonyfákat főként piros almákkal díszítették, ami a paradicsomot, a paradicsomi almát jelképezte – ennek szimbolikáját, kerekségét idézik fel a máig népszerű karácsonyfadísz-gömbök is. Az ostyák, mézeskalácsok, édességek, valamint a fából és textilből készült díszek szintén igen hamar megjelentek a dekorációs elemek között. Sokáig égő gyertyákkal világították meg a fát, ezeket aztán a 20. században fokozatosan kiszorították az elektromos izzók. A karácsonyfa fontos eleme – valószínűleg a Napisten és a világosság szimbolikájának hagyományaként – a csillogás, melyet a 19. század vége óta elsősorban üvegdíszekkel érnek el a karácsonyfa-díszítők. A fa tetején pedig általában egy csúcsdísz ragyog, ami a betlehemi csillagot jelképezi.
A KARÁCSONYFA ELTERJEDÉSE A karácsonyfa-állítás szokása a 18. század közepén kezdett elterjedni tömeges mértékben Németországban, majd innen egész Európában. Hazánkban az első karácsonyfát állítólag az első magyar óvoda megalapítója: Brunszvik Teréz állíttatta 1824-ben, de sajnos ezen adat hitelességét semmi nem bizonyítja. Az viszont biztos, hogy a nyugati világban akkor kezdett szélsebesen terjedni a karácsonyfa divatja, amikor Viktória királynő karácsonyfát állíttatott magának, és népes családjával együtt alatta fotóztatta le magát: a rendkívül nagy hatalmú és népszerű királynő azonnal divatot teremtett – az Óceánon innen és túl. A 20. Századra a karácsonyfa állításának szokása az egész keresztény világban elterjedt, és napjainkban szinte nincs olyan otthon, ahol ne jelenne meg.
A KARÁCSONYFA VÁLTOZATAI Hazánkban a karácsonyfát december 24-ig kell felállítani és január 6-án, Vízkeresztkor kell lebontani. Más országokban – főként, ahol a fenyő nem áll nagy számban rendelkezésre, mint például Olaszország déli részein – a karácsonyfát jászlakkal, betlehemekkel helyettesítik. Az ortodox keresztényeknél január 6-án ünneplik a Szentestét – a karácsonyfa-állítás szokása náluk kevésbé jelentős, míg az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban – nem kis részben a kereskedelmi szempontok miatt – már októberben felállítják a fákat a köztereken és bevásárlóközpontokban.
A
karácsonyfák ma számtalan méretben, színben, formában és dekorációval kaphatók
– a gyönyörű, tömör, valódi fenyőfákból készülő, hagyományos díszekkel
teleaggatott változattól a modern, akár már nem is zöld színű műfenyőkig,
amelyek évekig társaink lehetnek a karácsonyi készülődésben. A lehetőségek
száma végtelen – kis odafigyeléssel ma már bárki olyan egyedi karácsonyfát
alkothat meg, mely az ünnep méltó dísze, és mely sokáig megmarad családunk
emlékezetében.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése