Nagyik és unokák

–

Rég és jelen.


Bizony nagy különbség! Nem akarom minősíteni, nem jobb, vagy rosszabb, de más, az biztos. Mivel generációk már nem élnek együtt, az esti tollfosztás, kukoricakobozás, sőt, a közös beszélgetős vacsorák is kimentek a divatból, nem sok alkalom adódik, hogy az „Öregek” a régmúltról meséljenek. 

Gondoltam, gondolatébresztőnek csinálok egy játékot, hátha ez beindít valamit. Nem könnyű a feladat, mert nem könnyű a területet kiválasztani. Amikor azzal szembesültem, hogy az egyik unokám nem tudta, mi az az EKE, akkor csináltam egy régi eszközös játékot http://www.modernnagyi.hu/2024/07/eszkozido-odusszeia_28.html.

Korábban pedig régi foglalkozásokról http://www.modernnagyi.hu/2022/07/regi-foglalkozasok.html egyet, mert azt hitték, hogy BODNÁR és BOGNÁR ugyanaz.

Most hát inkább a szokásokról fogok írni, illetve azt játékba önteni. Milyen területek jöhetnek szóba? Hogy milyen most, azt mindenki tudja. Ezért inkább a múltra, nagyanyáink korára térek ki, röviden, aztán mindenki hozzáteheti a saját tapasztalatát.

A játék részei: a társasjátékban van egy játszófelület, két csomag kártya, az egyiken állítások vannak, a másikon kérdések, és persze bábok és dobókocka.

A játék lényege, hogy régi szokásokról beszélgessenek a játékosok  képek, az állítások és a kérdések segítségével. A beszélgetés során, óhatatlanul összehasonlítjuk a mai helyzettel, tapasztalattal.  

OLVASÓKÁRTYA 16 db

  • Mikulás: Régen kevesebb és kisebb ajándékok voltak. Egy alma, pár mogyoró, egy csoki, esetleg még cukorka, vagy nyalóka. Mindez az ablakba kitett, kipucolt cipőnkbe, vagy csizmánkba került.
  • Karácsony: Műfenyőfa nem volt. A karácsonyfán igazi gyertyák voltak, házilag készített dpapírdíszek és kekszek, esetleg szaloncukor. A fa alatt mindenkinek csak egy ajándék volt, ami sokszor házilag készített volt. Ajándékbontás előtt énekeltünk, gépizene nem volt.
  • Udvari játékok: Sokszor játék nélkül, de az utca összes gyerekével játszottunk. Háborúztunk, fogócskáztunk, bújócskáztunk, „színházat” játszottunk. Ha volt labda, azzal is csapatjáték ment.
  • Gyerekek délutánjai: A legtöbb gyerek iskola után megcsinálta a házi feladatot, segített otthon ha kellett, aztán irány az utca. Fáramászás, gyümölcsszedés, hógolyózás, szánkózás, rohangálás, foci. Rosszidőben a lányok horgoltak, varrtak, babáztak. 
  • Vásárlás: Régen már az ötéveseket is elküldték a boltba, 1-1 dologért. A nagyobbakra teljes bevásárlást bíztak. Árúházak nem voltak, úgy hogy hol itt, hol ott sorba kellett állni, és boltostól kérni, amit anyukánk felírt.  
  • Gyümölcsfogyasztás: Mi déligyümölcsöt szinte nem is láttunk. Gyümölcsöt akkor ettünk, amikor érett. Ha viszont érett pl. a cseresznye a faluban valakinél, akkor az összes gyerek azon csüngött, és nyakig ettük magunkat vele.
  • Technikai eszközök: Rádió volt meg TV, persze nem színes.  Telefon? Számítógép? Laptop? Mobiltelefon? Mesterséges intelligencia? Szerintetek?
  • Házimunka: Régen minden gyereknek otthon segíteni kellett. A bevásárlás, a kisállatok etetése, udvar söprögetése tipikusan gyermekmunka volt. De segíteni kellett a kertben, a főzésnél, vagy a nagymosásnál és nagytakarításnál is.
  • Játékok: A legtöbb gyereknek volt 1 labdája, 1 babája esetleg 1 macija. Jobb esetben valamilyen társasjátéka. Malmot magunk csináltunk, vagy a homokba rajzoltuk és kaviccsal, vagy rajzlapra írtuk és bab, illetve kukorica volt a bábú. Sok, sajátgyártmányú játékunk volt.
  • Írás: Én elsős koromban még mártogatós tollal tanultam írni. Töltött tollam, majd golyóstollam csak felsős koromban lett. Ceruza, színes az volt, de a filctollat nem ismertem. Írógépről is csak hallomásban tudtam.
  • Közlekedés: A falunkban kettő személyautó volt, egy az orvosnak, egy a taxisnak. Volt busz és vonat, és még jártak lovaskocsik, illetve lovasszánok. Viszont rengeteget gyalogoltunk. A gyerekek iskolába sokszor 5-10 km tettek meg naponta.  Kerékpárja csak a kiváltságosoknak volt.
  • Iskola: Más volt a berendezés: padok, kályha, számológép (nem gép, golyókat kellett rajta húzogatni) https://blog.skanzen.hu/2020/09/04/mutargysorozat-taneszkozok-regi-iskolai-eszkozok/  3 lábon álló fekete tábla, és vaskályha.
  • Ismeretszerzés: A könyvhöz nem lehetett olyan könnyen hozzájutni, drága volt. Könyvtárak kicsik voltak, és csak pár órát voltak nyitva általában (nagy városokban nyilván nem). Maradt a tanár szava és a rádió.  
  • Kapcsolat barátokkal, rokonokkal: Ha távolabbiról van szó. akkor a nehéz közlekedés miatt ritkán találkoztak. Telefon alig volt, és nem mindenkinek. Viszont gyakori volt a levélváltás, és ünnepekre a képeslap küldése.
  • Tanszerek: Az iskolásoknak volt egy táskájuk, amiben 1-2 könyv és 1-2 füzet volt. A kis fatolltartó, általában 1 tollat, 1 ceruzát és egy radírt rejtett.
  • Öltözködés: Nem divat szerint öltözködtünk, hanem szükség szerint. A kicsik általában megörökölték a nagyobb testvér ruháját. Gyakori volt a toldás, foltozás. A ruhák, cipők nem voltak vízállóak, úgyhogy egy-egy szánkózás után vizesen mentünk haza.

KÉRDÉSEK 16 db

  • Mikulás: Mi került régen a kiscsizmába?
  • Karácsony: Mivel díszítették régen a fenyőfát?
  • Udvari játékok: Ha nem volt régen kintijáték, mit csinálhattak a gyerekek?
  • Gyerekek délutánjai: A tanulásé, a játéké vagy a munkáé volt a főszerep?
  • Vásárlás: Elmehettek régen a kisgyerekek egyedül a boltba?
  • Gyümölcsfogyasztás: Vajon melyik gyümölcsből ettek legtöbbet régen a gyerekek? Miért?
  • Technikai eszközök: Mit értetek régen számológép alatt?
  • Házimunka: Tudod mi az a „SZIDOLOZÁS”?
  • Játékok: Te milyen játékot tudnál magadnak csinálni?
  • Írás: Tudod mi az a „PACA”?
  • Közlekedés: Milyen járművön ülhettek legtöbbet régen a gyerekek?
  • Iskola: Mivel fűtöttek az iskolában?
  • Ismeretszerzés: Mikor küldtek képeslapot az emberek egymásnak?
  • Kapcsolat barátokkal, rokonokkal: Milyen célt szolgált a képeslap?
  • Tanszerek: Szerinted, mi volt régen egy elsős iskolatáskájában?
  • Öltözködés: Tudod, mi az a „MACKÓNADRÁG” ?   Vagy mi az, amit hóban a fűzős cipőnk tetejére húztuk, gumiból volt, oldalt patentos?

ÁLLÍTÁSOK

A fentiekben, a 16 képhez, 16 magyarázat van, mondhatni, állítások, amelyekkel szókártya formájában találkoznak a játékosok, így is szerepel a játékban: SZÓKÁRTYA.

Itt viszont, ÁLLÍTÁSOK szóval egy feladatot kapnak. Ha játékmezőn körben haladva egy Á-ra lépnek, egy állítást kell mondani. 

Játékszabály:

  • A játékosok szétosztjuk igazságosan a kártyalapokat, mind a 32-őt (16 kérdés és 16 olvasókártya). Ha nem jön ki pontosan, akkor a fiatalabbak kapjanak kevesebbet.
  • A játékosok felváltva dobnak és haladnak előre. Mindenki annyit lép, amennyit a kocka mutat.
  • Ha „Á”-ra lép, a hozzáeső legközelebbi képről egy állítást, egy mondatot kell mondania.
  • Ha „K”-ra lép, akkor  kártyacsomagból ki kell vennie egyet, ami lehet kérdés és lehet állítás. Mindig hangosan fel kell olvasni. A kérdésre  játékos értelemszerűen válaszoljon, a szövegről lehet beszélgetni, mindenki hozzászólhat.
  • Az győz, akinek előbb elfogynak a kártyái. Persze senki sem vesztes, hisz biztosan tanul belőle valamit.



 

 

 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése