Fejre fel!

 Játékra fel!

Ezt is mondhatnám, hisz játszani fogunk. Egészen pontosan játszva tanulunk. Hogy mi van az arcon, fejen, így vagy úgy előbb utóbb minden kicsi megtanulja. Én most a kétéves kisunokámnak csináltam ezt, maradék filc anyagokból.

Az ember arca a lélek virága! – írta Gárdonyi Géza. Hát nem gyönyörű? Nos, a mi arcaink lehet, hogy nem lesznek annyira szépek, de a játék (főleg egy 2-3 évesnek) vidám lesz, hasznos és képességfejlesztő. Nem baj, ha nem lesz tökéletes, mert ahogy a Dinamit számából  tudjuk, „Minden arc egy más világ.”

Hogyan készült a mi játékarcunk?

Kivágtam egy fej formájú alaklemezt.

Ugyanilyet kivágtam rózsaszínű filcből és ráragasztottam egy keménylapra. 

Az alaklemezt figyelve kivágtam jó pár szemet, szájat, orr formát.

Az alaklemezt használva kivágtam barna hajat. 

Az alaklemezt használva kivágtam szőke hajat.  

Az alaklemezt használva kivágtam fekete hajat, vidámat. 

Az alaklemezt használva kivágtam fekete hajat, mérgeset. 

Az alaklemezt használva kivágtam barna hajat, szakállt. 

Az összes kivágott formát (szem, száj, szakáll, haj, orr) baraktam egy celofánzacskóba, és a kép mögötti „zsebbe” helyeztem. Tekintve, hogy két lapot ragasztottam össze, végül piros szigetelőszalaggal körberagasztottam. 

Hogyan lehet használni?

Kirakjuk a fejet, mellé a sok alkatrészt, és rakosgatjuk, esetleg az alábbi versikét mondogatjuk. Esetleg saját magunkon is mutogatjuk.

Végül a versike, melyet közben mondogathatunk:

• Itt a fejem, itt van ni,
• tessék csak jól megnézni!
• Itt a szemem, szempillám,
• Ez meg itt az orrocskám.
• Orrom alatt van a szám,
• alatta a nyakicám.
• Fejemen van fül, kettő,
• Hajam meg, mint a seprő.
• Van, aki barna, fekete, szőke,
• Copfot lehet csinálni belőle.