Rövid történet, mint a nyuszi farka

Íme, egy rövidke húsvéti történet:

A három éves kis Lilla nyuszi szeretett volna lenni, méghozzá nem is akármilyen, húsvéti nyuszi!

Egy kora tavaszi napon, amikor Papika olvasgatott a fotelben, Lilla odapenderült elé.

-        Szeretnél valamit? – kérdezte Papika Lillát.

-        Igen. Azt szeretném megkérdezni, hogyan lehet belőlem húsvéti nyuszi.

-        Húsvéti nyuszi? Gondolom, húsvéti nyuszik csak nyulakból lehetnek. Egyébként miért akarsz te nyuszi lenni?

-        Mert annál nincs szebb a világon! Húsvétkor a húsvéti fészek telis-tele van szebbnél szebb hímes tojásokkal. Piros, kék, zöld, és az a sok minta …!

Meg aztán az olyan izgalmas lehet, amikor hetekig festegetik a nyuszik a szép hímes tojásokat, aztán kiosztják a gyerekek között. Ha néha párat útközben elveszítenek az sem baj, sőt kifejezetten jó, mert a gyerekek, akik megtalálják, nagyon örülnek neki.

-        Annyi szép szakma van. Lehetnél fodrásznő, vagy óvó néni, vagy boltban eladó … persze az is csak akkor, ha felnőtt leszel.

-        Jó, ha felnőtt leszek, talán majd az leszek, de húsvéti nyuszi most akarok lenni, tojásokat akarok festeni és tojásokat akarok ajándékozni.

-        Ha csak a tojásfestésért akarsz nyuszi lenni, akkor azon segíthetek. Anya főz egy pár tojást, mi elmegyünk a boltba festéket venni, aztán közösen befestjük őket.

-        Az nem ugyan az – mondta ingerülten Lilla – ha mi festjük, akkor az nem lesz húsvéti tojás! Nem érted?

-        Miért, szerinted mitől lesz egy festett tojás, húsvéti tojás.

-        Hát pont ezt szerettem volna tőled megtudni, de úgy látszik, nekem senki sem segít.

Lilla nagy dirrel-dúrral elment és azon töprengett, hogy ezek után mit csináljon. Arra gondolt, hogyha az emberek nem segítenek neki, akkor majd elmegy az állatokhoz. A szomszédban mindenféle állat van: kutya, macska, birka, kecske, liba, kacsa, tyúk meg persze nyuszi is. Át is ment nyomban, egyenesen a hátsó udvarba, az állatokhoz.

-        Buksi! Buksi! – kiáltott Lilla.

Alig hogy kimondta, már rohant is nagy farkcsóválással a szomszéd kutyus.

-        Állítólag te vagy a legokosabb itt az állatok között. Mondd meg nekem légy szíves, hogyan találkozhatnék a húsvéti nyuszikkal!

Buksi boldogan csóválta a farkát, nagy szeretettel nézett Lillára, de egy szót sem szólt.

-        Na! Szólalj már meg! Még hogy ez okos!?! Akkor milyen a többi? Azért ilyen könnyen nem adom fel. Megkeresem a nyuszikat.

Hé, nyuszikák! Ki a legokosabb köztetek?

Ám a nyuszik, még csak nem is figyeltek Lillára. Még egy kicsit próbálkozott, aztán szomorúan hazaballagott. Egész este azon tépelődött, hogyan találhatná meg a húsvéti nyuszikat.

 

Közben teltek, múltak a napok, és elérkezett húsvét vasárnap.

Anya, apa és Hunyó, ámulva látták, hogy valami egészen érdekes, szokatlan, de azért nagyon szép, tarka tojást találtak reggel a papucsuk mellett.

-        Hát ez meg mi? Hogy került ide?

-        Húsvéti tojás – vágta oda rejtett izgalommal Lilla.

-        Vajon ki csinálta? – kérdezte apa.

-        Ki csinálta volna? Hát a húsvéti nyuszi.

-        Ez gyönyörű! – mondta őszinte elismeréssel anya – ennél szebbet sosem láttam. De azért Lillácskám jó lenne, ha beszélnél a húsvéti nyuszival és megmondanád neki, hogy máskor ne a körömlakkjaimmal fesse be a tojásokat, és ne kenjen vele össze mindent, mert a ruhákból a lakkot nem lehet kimosni.

-        És ha már úgy is beszélsz a húsvéti nyuszikkal – szólt közbe apa – akkor azt is mondd meg nekik, hogy a főtt tojásokat fessék csak ki, mert látod én véletlenül leejtettem, és ez lett belőle – mutatott a szőnyegre.

 

 

Cimkék: